VBT egyetemi sportolók számára

Ötrészes, speciális célcsoportokra szabott VBT-sorozatunk első részében az egyetemi sportolók számára kidolgozott VBT-ről és annak előnyeiről fogunk beszélni!

Korábbi bejegyzéseinkben már szó esett arról, hogy a sebességalapú edzés elnevezés néha félrevezető lehet. Általános tévhit, hogy a VBT csak akkor hasznos, ha az edző azt szeretné, hogy a sportoló gyorsan mozgassa a súlyt. A valóságban azonban a súly sebességének nyomon követése révén a VBT számos olyan döntéshozatal alapjául szolgál az edzőteremben, amely egyébként csupán találgatás lenne. A sebességküszöbök segítségével az edző és a sportoló tudni fogja, mikor lehet a súlyzó terhelése túl nehéz (ha a sportoló túl lassan mozgatja a terhet) vagy túl könnyű (ha a sportoló túl gyorsan mozgatja a terhet).

A VBT segítségével megismerhető az egyes sportolók erő-sebesség profilja, és a sportáguknak, valamint a pozíciójukkal kapcsolatos igényeik elemzése alapján feltárhatók erősségeik és gyengeségeik egyaránt [1,3–4]. Ezen felül a VBT valós idejű kijelzések és értékelések révén tájékoztatást nyújt a fáradtsági állapotról és a napi felkészültségről [6, 8]. Továbbá lehetővé teszi mind az edzők, mind a sportolók számára, hogy a kiválasztott sebességzónának megfelelően megtudják, az általuk emelt terhelés megfelelő-e az adott edzéscélhoz [2,5].

A STRESSZ ÉS AZ EGYETEMI SPORTOLÓK

A legintenzívebb szezonon kívüli edzésprogram során egy sportoló hetente négyszer is súlyzózhat. Ha egy hét 168 órából áll, és egy edzés körülbelül egy órát vesz igénybe, akkor egy diáksportolónak hetente körülbelül 164 órája van arra, hogy befolyásolja testének optimális teljesítményre való képességét. Ez lehet pozitív vagy negatív hatással is járhat. Amikor egyetemi hallgató-sportolókról beszélünk, a napirendjükre és idejükre számos külső igény nehezedik, amelyek hatással vannak mind az edzésen nyújtott teljesítményükre, mind az edzés utáni regenerációjukra.

A diáksportolóknak egyensúlyt kell teremteniük a napi tanulmányi feladatok és vizsgák, a mozgalmas társasági élet, az esetleges munkák vagy munka-tanulmányi pozíciók, az étkezéssel (és az alkoholfogyasztással) kapcsolatos új lehetőségek, a sport és a szórakozás céljából történő utazások, a különféle párkapcsolatok, a hobbi, az egyesületek stb. között. Mindezt be kell szorítani egy nap 24 órájába és egy hét 168 órájába egy félév alatt (kb. 15 hét – vagyis 2520 óra). Minden óra jelenthet további stresszt és korlátozhatja a sportoló teljesítményét, vagy éppen nagyobb regenerációt biztosíthat és javíthatja a sportoló teljesítményét.

A sportolók képességeik legjavára való felkészítése

Mindezt azért említjük, hogy rávilágítsunk arra a tényre, hogy a nap és a hét nagy részében a sportoló döntései nem az edző kezében vannak. Ennek ellenére az edző feladata, hogy olyan megfelelő ösztönzőt biztosítson, amely elősegíti a kívánt és szükséges alkalmazkodási folyamatokat, így optimalizálva a pályán nyújtott teljesítményt.

Ez szinte elképzelhetetlen és ijesztő feladatnak tűnhet, ha nem tudjuk, hogyan teljesít a sportoló. Bár a vele folytatott beszélgetések minden bizonnyal segítenek képet alkotni erről, a rendszeres adatgyűjtés is kiegészítheti a képet. Sőt, ez az adatgyűjtés azonnali visszajelzést is adhat, és lehetővé teszi az edző számára, hogy biztosan tudja: mikor túl nagy vagy túl kicsi a terhelés az adott sportoló számára. Így minden alkalommal, amikor találkozunk a sportolóinkkal, a legjobb tudásunk szerint edzhetjük őket, és kiküszöbölhetjük a találgatásokat.

AZ EGYÉNI IGÉNYEKHEZ IGAZODÓ JELLEMZŐK

A legtöbb erőnléti edző tisztában van azzal, hogy az egyetemi sportolók nem hivatásos súlyemelők, és amellett, hogy rengeteg időt igényelnek tőlük, a csapatukban is meghatározott szerepet kell betölteniük. A legtöbb esetben ez a technika, az erő, a sebesség és a robbanóerő valamilyen kombinációját jelenti. Míg a sportedzők a technikai részről gondoskodnak, az erőnléti edzők feladata az erő, a sebesség és a robbanóerő optimalizálása.

Ezt úgy érhetjük el, hogy alaposan megismerjük az adott sportág vagy pozíció igényeinek elemzését, elvégezzük az egyes sportolók erő-sebesség profiljának felmérését, hogy megértsük, mely területeken van szükségük fejlődésre, majd célzottan edzünk az adott tulajdonságok fejlesztése érdekében. A VBT nélkül nehéz biztosan megállapítani, hogy éppen mely tulajdonságot edzünk.

A sebességi zónák szinte tökéletesen egybeesnek a hagyományos, maximális erőfeszítést feltételező százalékos protokollokkal [2]. Ha – terhelés mellett – ezek a százalékok bármely napon körülbelül 18%-kal ingadozhatnak mindkét irányba, akkor célszerű kevesebbet hagyni a véletlenre, és többet a pontosságra [5]. A sebességi zónákban való edzés és a terhelésnek a sportoló igényeihez való igazítása biztosítja a legjobb esélyt a sérüléskockázat csökkentésére, miközben egyúttal megfelelő ingert nyújt a kívánt adaptációkhoz.

KÖVETKEZTETÉS

Azáltal, hogy nem csupán adatokat gyűjtünk, hanem azokat valós időben felhasználjuk az edzésprogramok optimalizálására, a súlyemelő teremben a felelősségvállalás elősegítésére, valamint a fáradtság valós idejű jelzésére, mind magunknak, mint erőnléti edzőknek, mind pedig sportolóinknak a lehető legjobb esélyt biztosítjuk céljaik eléréséhez. Az egyetemi hallgatói sportolók ideje rengeteg feladattal van leterhelve. Az adatok és a technológia súlyemelő teremben való alkalmazásával hozzájárulhatunk ahhoz, hogy az erőnléti edzésből kiszorítsuk a találgatásokat, és ezzel párhuzamosan optimalizáljuk az időkihasználást és a teljesítményt.

EGYÉB ÉRDEKES BEJEGYZÉSEK!

Érdekel, hogy a szakértő hogyan vélekedik a VBT-ről? Nézd meg „A szakértő sarok” sorozatunkat, amelyben egyetemi erőnléti edzőkkel beszélgetünk!

Nézze meg „Visszatérés a játékba a Covid-19 után” című sorozatunkat!

További információk Perch rőlitt találhatók! A termékvideókat pedig itt tekintheti meg. Ügyfélszolgálati weboldalunkat pedig itt találja.

Vissza az alapokhoz? Ismerkedj meg a VBT és az erőnléti edzés eredetével!

KÖVESS MINKET!

Gyakran nézz vissza hozzánk, hogy ne maradj le a sebességalapú edzéssel kapcsolatos új tartalmakról, tippekről, trükkökről és eszközökről. Ne felejts el követni minket a Twitteren, az Instagramon és a LinkedInen, valamint lájkolni minket a Facebookon.

FORRÁSOK

1. Bourdon, P. C., Cardinale, M., Murray, A., Gastin, P., Kellmann, M., Varley, M. C., … Cable, N. T. (2017). A sportolók edzésterhelésének monitorozása: konszenzusos nyilatkozat A sportolók edzésterhelésének monitorozása: konszenzusos nyilatkozat. International Journal of Sports Physiology and Performance, 12(május), 161–170.
2. Gonzalez-Badillo, J.; Sanchez-Medina, L. A mozgás sebessége mint az ellenállásos edzés terhelési intenzitásának mérőszáma. Int. J. Sports Med. 2010, 31, 347–352.
3. Jidovtseff, B.; Harris, N.; Crielaard, J.; Cronin, J. Az 1RM előrejelzéséhez alkalmazott terhelés–sebesség összefüggés. J. Strength Cond. Res. 2011, 25, 267–270.
4. Jiménez-Reyes, P., Samozino, P., Brughelli, M. és Morin, J. B. (2017). Az ugrás során mért erő-sebesség profilokon alapuló, személyre szabott edzés hatékonysága. Frontiers in Physiology.
5. Jovanovich, M.; Flanagan, E. A sebességalapú erőnléti edzés kutatási alkalmazása. J. Aust. Strength Cond. 2014, 22, 58–69.
6. Mann, B., Kazadi, K., Pirrung, E. és Jensen, J. (2016). Robbanékony sportolók fejlesztése: A sebességalapú edzés alkalmazása sportolók esetében. Muskegon Heights, MI: Ultimate Athlete Concepts.
7. Mann, J. B., Thyfault, J. P., Ivey, P. A. és Sayers, S. P. (2010). Az önszabályozó, fokozatosan nehezített edzés és a lineáris periodizáció hatása az egyetemi sportolók erőnléti fejlődésére. Journal of Strength and Conditioning Research.
8. Thorpe, R. T., Atkinson, G., Drust, B. és Gregson, W. (2017). A fáradtság állapotának nyomon követése élvonalbeli csapatsportolók körében: gyakorlati következmények. International Journal of Sports Physiology and Performance, 12, 27–34.