Hogyan változik a versenystratégia a különböző motorsport-bajnokságokban?
Ahogy a motorsport az elmúlt évtizedben átvette a legújabb hajtáslánc-technológiákat, a szabályozók új versenyautókat, osztályokat és versenykategóriákat hoztak létre. Ennek eredményeképpen a motorsport a valaha volt legszélesebb körű, magas szintű bajnokságokkal rendelkezik. Az elektromos együlésesektől kezdve a hibrid hosszútávú versenyautókon át a csúcsüzemű dragsterekig és a hidrogénnel hajtott prototípusokig mindenki számára létezik egy versenysorozat.
A különböző sorozatok stratégiai kihívásai
Mindegyik bajnokság szabályzatok vagy a verseny hossza szerint változik, ami azt jelenti, hogy a kategóriától függően a versenytempót korlátozhatja a gumik lebomlása, az üzemanyag-megtakarítás, az akkumulátor energiája vagy a versenyzői stint-idők. Ezek a megkülönböztető tényezők különböző módokat teremtenek arra, hogy a lehető leggyorsabban érjünk a verseny végére; ez minden sorozat esetében egyedi megközelítést igényel aversenystratégiával kapcsolatban.
A Forma-1 rendkívül kifinomult világában az autók nagyon szorosan egymáshoz vannak hangolva, és a gumiabroncsok teljesítményének és élettartamának maximalizálásától függnek. Míg az IndyCar hasonlóan függ a gumiabroncsoktól, de a tankolás, valamint a hosszú és rövid ovális versenyek és a kiszámíthatatlanabb pálya felszíne is változó.
Az olyan hosszútávú versenysorozatok, mint a WEC és az IMSA a technikai szabályok széles skáláját tartalmazzák a különböző osztályokban. A legmagasabb szintű LMDh/Hypercar/GTP szabályozástól kezdve az LMP2 prototípusokon át az utcai autókon alapuló GTE-kig, ezeknek a szériáknak meg kell küzdeniük a vezetőcserékkel, az éjszakai versenyzéssel és az etapok hosszára vonatkozó szabályokkal, a gumicserék és a tankolás mellett.
A bajnokságok közötti különbségek érzékeltetése érdekében az 1. táblázat összefoglalja a motorsportnéhány nagy sorozatának főbb jellemzőit. Mindegyikben 90 perces vagy annál hosszabb versenyek zajlanak, és mindegyikben szükség van boxkiállásokra. Természetesen túl sok variáció létezik ahhoz, hogy mindet összefoglaljuk, pályáról pályára és formátumról formátumra, még egy bajnokságon belül is. Az Indy 500 például teljesen más verseny, mint az Indy Road Course megfelelője, míg a Le Mans-i 24 órás verseny a WEC naptár többi versenyéhez képest egyedülálló kihívás.
| Sorozat | Esemény | Verseny körök | Versenyidő | Verseny távolság | Várható boxkiállások | A boxkiállás ideje | A boxban töltött idő |
| Formula 1 | Minden | 44-78 | 2 óra | 300km/188mi | 1-2 | 2s | 25s |
| IndyCar | Indy Road Course | 85 | 2 óra | 330km/206mi | 3 | 7s | 40s |
| IndyCar | Indy 500 | 200 | 3 óra | 800km/500mi | 6 | 7s | 35s |
| WEC/ACO | Le Mans | 400 | 24 óra | 5000km/3125mi | 31 | 60s | |
| WEC | Spa 6 óra | 128 | 6 óra | 900km/562mi | 5 | 60s | |
| IMSA | Sebring 12 órás verseny | 320 | 12 óra | 1920km/1200mi | 17 | 60s | |
| Brit GT | Silverstone 500 | 78 | 3 óra | 456km/285mi | 3 | 135s |
Formula 1
✔ Versenyenként több gumiabroncs-specifikáció
✔ A gumiabroncsok eseményenkénti határértékei
✔ Kötelező gumiabroncs specifikáció váltás a verseny alatt
- Spotters
- A teljesítmény egyensúlya
- Feltöltés
- Vezetői kategóriák
- Minimális boxutca-idők
- Minimális/maximális vezetési idő
A modern Forma-1 egyedülálló abban a tekintetben, hogy a csapatoknak saját maguknak kell megtervezniük és legyártaniuk az autóikat. Bár ez meghatározza az autó relatív teljesítményét, a hatékony versenystratégia és a jó gumikezelés azt jelenti, hogy mindig le lehet győzni egy elméletileg gyorsabb autót.
Mivel a Forma-1-ben nincs tankolás, a stintek hosszát vagy a gumik élettartama határozza meg, vagy a taktikai előnyre törekvő csapatok. Ha egy autót a boxkiállás során gyorsabb gumiabroncsra váltva alulmúlnak, vagy a jobb gumiabroncs-élettartamot és a lassú bemelegedést kihasználva túllépnek egy autón, akkor az autók a pályán történő előzés nélkül is megelőzhetik a versenytársakat.
A versenyzők taktikájának alakulását a verseny során a csapatok olyan stratégiai szoftverekhez fordulnak, mint például a RaceWatch. Ez lehetővé teszi számukra, hogy valós időben nyomon kövessék versenyzőik és riválisaik gumikopását és versenytempóját, így folyamatosan elemezhetik az alul- vagy felülmúlás veszélyét, és ennek megfelelően reagálhatnak.
A többi stratégiai változó, amelyre a stratégáknak reagálniuk kell, a sárga zászlók és a biztonsági autók. A Forma-1-ben ezek a szabályok viszonylag egyszerűek. Vagy egy időzítővel vezérelt virtuális biztonsági autó van a pályán, vagy egy fizikai biztonsági autó, de mindkét esetben a boxutca mindig nyitva marad. Ez lehetőséget ad arra, hogy a biztonsági autó alatt álljanak be a boxba, és a zöld zászlós körülményekhez képest minimálisra csökkentsék a megállás során elveszített időt, ami segíthet az autóknak a versenytársak megelőzésében, különösen akkor, ha a pálya pozíciója megakadályozza, hogy más autók előnyt szerezzenek.
IndyCar
✔ Versenyenként több gumiabroncs-specifikáció
✔ A gumiabroncsok eseményenkénti határértékei
✔ Kötelező gumiabroncs specifikáció váltás a verseny alatt
✔ Feltöltés
✔ Spotterek
- A teljesítmény egyensúlya
- Vezetői kategóriák
- Minimális boxutca-idők
- Minimális/maximális vezetési idő
A korábbi években az IndyCarban jellemzően negatív vagy elhanyagolható mértékű volt a gumiabroncsok romlása a verseny során, ahol a gumik valójában gyorsabbak lettek a futam során. A közelmúltban bevezetett alternatív utcai és utcai pályás abroncsok azonban azt jelentik, hogy az IndyCar most ugyanolyan degradációs problémákkal küzd, mint a Forma-1. A tapadás körönként csökken, ami lassabb köridőket eredményez.
Az egyik legfontosabb különbség azonban az, hogy az IndyCarban nincsenek gumitakarók, ami valószínűtlenné teszi a sikeres aláhajtási stratégiát, mivel egy új szett gumiabroncsnak tovább tart felmelegedni. A különböző pályatípusok, felületek és gumikeverékek sokfélesége azt jelenti, hogy minden versenyen más-más stratégiai követelmények merülnek fel. Ezt tovább nehezíti, hogy a boxkiállások során nem lehet tankolni, mivel az autók már nem visznek magukkal annyi üzemanyagot, amennyi a verseny befejezéséhez szükséges. Következésképpen a stintek hosszát az üzemanyag-kapacitás és a töltöttségi szintek diktálhatják, és mivel 10 kg üzemanyag 0,2 másodperc köridőt ér, a felesleges üzemanyag szállítása jelentős köridő-büntetéssel jár.
Az IndyCar sárga zászlós és biztonsági autós szabályai is bonyolultabbak, mint a Forma-1-ben. A boxutcát figyelmeztetés alatt zárják le, ami büntetést és időveszteséget eredményezhet, ha rosszul ítélik meg. Az utcai és utcai pályákon a csapatok általában a boxutca ablakának eleje felé mennek, mert ha sárga jelzés érkezik, a versenyzőknek meg kell várniuk, amíg a boxutca újra kinyílik, mire a mezőny teljesen összezsúfolódik. Az oválpályákon viszont egy boxkiállás két-három kör hátrányba sodorhatja a versenyzőt, ezért a csapatok igyekeznek a boxutca vége felé megállni. Ez azt jelenti, hogy ha a mezőny egyszer már összeverődött, a versenyző befejezheti a boxkiállást, és még ugyanabban a körben visszatérhet a pályára.
WEC\IMSA
✔ Versenyenként több gumiabroncs-specifikáció
✔ A gumiabroncsok eseményenkénti határértékei
✔ A teljesítmény egyensúlya
✔ Feltöltés
✔ Vezetői kategóriák
✔ Minimális/maximális vezetési idő
- Kötelező gumiabroncs-specifikáció-változtatás a verseny alatt
- Spotters
- Minimális boxutca-idők
Az állóképességi versenyzés kínálja talán a legbonyolultabb stratégiai lehetőségeket. A versenyeken még mindig szerepel a gumiabroncs- és üzemanyag-menedzsment, bár a nehezebb autók és a konzervatívabb gumik miatt ezek gyakran kevésbé befolyásolják a köridőt. Az üzemanyag-fogyasztás kezelése azonban döntő fontosságú lehet, ha ez azt jelenti, hogy a boxkiállások számának csökkentése érdekében meghosszabbítható egy etap.
Az, hogy az endurance versenyeken több versenyzőre van szükség, tovább bonyolítja a versenystratégiát. Három különböző versenyző elhelyezése gondos menedzsmentet igényel annak biztosítása érdekében, hogy az egyes versenyzők teljes vezetési ideje a szabályokon belül maradjon. A stratégáknak tehát a gumiabroncsok élettartamának és a tankolásnak a kezelése mellett azt is figyelemmel kell kísérniük, hogy a versenyzők mennyi időt töltöttek az autóban. Rövidebb versenyeken ez lehet a versenyen belüli maximális vagy minimális teljes vezetési idő. Míg egy 24 órás versenyen az úgynevezett 4 a 6-ban szabály szerint egy versenyző hat órán belül csak négy órát vezethet.
Mivel több mint 35 versenyző van a pályán, az endurance versenyeken számos sárga jelzés, lassító zóna és biztonsági autó lehet, Le Mans esetében több biztonsági autóval a pályán. Könnyen előfordulhat, hogy valaki megszegi a stint hosszának korlátozását, ha a biztonsági autó mögötti kör sokkal lassabb, mint egy versenykör.
Az állóképességi versenyzés utolsó, a stratégiát befolyásoló eleme a teljesítmény egyensúlya (Balance of Performance, BoP). Annak érdekében, hogy a különböző autómodellek között egyenlő feltételeket teremtsenek, a szervezők számos eszközt használnak a teljesítmény korlátozására, beleértve a ballasztot, a lökettérfogatot, a tankolási arányokat és az üzemanyagtartály kapacitását. A csapatok a versenyeken és az egész szezonban igyekeznek jó BoP-t elérni.
GT versenyek
✔ A gumiabroncsok eseményenkénti határértékei
✔ A teljesítmény egyensúlya
✔ Feltöltés
✔ Vezetői kategóriák
✔ Minimális/maximális vezetési idő
✔ Minimális boxutca-idők
- Több gumiabroncs specifikáció eseményenként
- Kötelező gumiabroncs-specifikáció-változtatás a verseny alatt
- Spotters
Számos SRO endurance sorozat valamivel rövidebb versenyeket rendez, mint a WEC vagy az IMSA versenyek, de GT3 és GT4 autókat vezetnek be profi és amatőr versenyzői kombinációkkal. Ugyanazok a vezetési időkorlátozások vannak érvényben, de most már sokkal nagyobb köridő-különbségre van lehetőség két versenyző között ugyanazon az autón belül. Egy jó amatőr akár 2 másodperccel is lassabb lehet, mint a profi, ami stratégiai előnyt jelent, ha a profi ül az autóba, míg a riválisok az amatőröket ültetik a pályára.
Ezekben a sorozatokban kötelező megállások is bevezethetők a stratégiai variációk és a minimális boxutca-idők kikényszerítése érdekében, hogy megakadályozzák a sietős versenyzőváltásokat és a tankolást. A boxutcában töltött idő úgy történő kezelése, hogy ezt csak néhány tizeddel haladja meg, a pályán történő előzést eredményezhet. A hosszabb, több kötelező megállással járó versenyeken a stratégák a biztonsági autókat fogják keresni a pályapozíció megszerzése és a boxkiállás okozta veszteségek minimalizálása érdekében. Gyakran előfordul, hogy a minimális boxutca-idők egy kör hátrányt jelentenek egy autónak ideiglenesen, ami egy szerencsétlen biztonsági autóval véglegessé válhat.
Formula E
A Formula E teljesen más stratégiai megközelítést igényel, mint más versenykategóriák. Ez az egykiállásos sorozat barázdált, kontrollgumikon versenyez, amelyek a rövid, boxkiállások nélküli versenyek során minimális mértékben romlanak. Ezek az elektromos versenyautók azonban úgy indulnak, hogy az akkumulátorukban nincs elég energia ahhoz, hogy egyenesen a célba érjenek, ezért fékezés közbeni energia-visszanyerésre támaszkodnak. Ez azt is megköveteli a versenyzőktől, hogy a lehető leghatékonyabban vezessenek; a pályapozíciót kockáztatva, ha ez azt jelenti, hogy elég energiát kell megtakarítaniuk a verseny végéig.
Más funkciókat, például a támadási módot is figyelembe kell venni. Minden vezető 8 percet kap a támadó üzemmódban, ahol 50 kW-os teljesítménynövelést kap, így az akkumulátor teljesítménye 350 kW-ra nő. Ennek aktiválásához azonban a versenyzőknek lassabban kell befordulniuk egy kanyarban egy aktiválási zónán keresztül, és gyakran veszítenek helyeket. A támadó üzemmód használatának időzítése döntő fontosságú annak meghatározásában, hogy a versenyző hány pozíciót veszíthet. Ráadásul a támadó üzemmódot nem lehet biztonsági autó alatt aktiválni, így ha egy csapat a verseny végéig vár a plusz teljesítmény kihasználásával, hogy egy utolsó lökést adjon, és jön a biztonsági autó, akkor büntetést kapnak, mert nem használták ki a teljes támadó üzemmódra szánt perceket.
A versenysorozatok sokfélesége és az azokon belüli teljesítménykülönbségek teljesen más filozófiát követelnek meg az optimális versenystratégia meghatározásához. Azonban a versenysorozattól függetlenül a stratégáknak szükségük van a legfrissebb, legfontosabb információk világos és tömör megjelenítésére, hogy döntéseikhez segítséget kapjanak, és gyorsabban tudjanak reagálni a verseny gyorsan változó körülményeire.