A fáradtság nyomon követése a VBT segítségével

Az erőnléti edzők számos módszerrel figyelemmel kísérhetik a sportolók felkészültségi vagy fáradtsági szintjét. Objektív adatokhoz erőmérő lemezek, függőleges ugrások és a markolási erő mérése szolgál. Szubjektív módszerek közé tartoznak például a napi kérdőívek és az érzékelt erőfeszítés (RPE) skálák. A fáradtság VBT-vel történő nyomon követése szintén egyre népszerűbb kutatási terület. Ha egy adott napon eltérés mutatkozik az egyén alapértékeitől, az indokolhatja, hogy az aznapi edzésterhelést vagy edzésmennyiséget növelni vagy csökkenteni kell. A súlyemelő teremben a sportolók felkészültségének ellenőrzésének fő célja a fáradtság felmérése és annak megértése, hogy a programot hogyan kell módosítani ennek figyelembevétele érdekében. Ezt tudva kötelességünk gondoskodni arról, hogy a sportolóink számára a lehető legpontosabb edzésterhelést és edzésmennyiséget írjuk elő. Így csökkenthetjük a túlterhelés vagy az alulterhelés előfordulásának esélyét.

KÉSZSÉGÉRTÉKELÉS A VBT SEGÍTSÉGÉVEL

A pályán nyújtott teljesítményre gyakorolt hatásokról szóló bejegyzésünkhöz kapcsolódva ebben a bejegyzésben az edzőtermi teljesítményre és értékelésre szeretnénk összpontosítani. A sebességalapú edzés segítségével mind az edzés közben, mind pedig külön elvégzett értékelés keretében felmérhető a fáradtság mértéke. A VBT segítségével történő fáradtságértékelés leghatékonyabb módszerének kiválasztásakor két szempontot kell figyelembe venni:

1. A következetesség a legfontosabb! Minden sportoló esetében következetes adatokat kell gyűjtened ahhoz, hogy meg tudd állapítani, mikor áll készen a teljesítményre, mikor fáradt, vagy mikor áll fenn a túlterhelés veszélye. Ezt csak a rendszeres nyomon követéssel lehet elérni.
2. A jump squat a leggyorsabb módja a tesztelés elvégzésének. Nemcsak valós idejű visszajelzést kapsz arról, hogy mennyire fáradt a sportoló, hanem az adatok a felhőben is tárolódnak. Így nyomon követheted a hosszanti adatokat, hogy megértsd az alapértékektől való eltéréseket. Ráadásul egy gyors, robbanékony mozdulatot is beiktathatsz az emelés előtti felkészülésbe.

A sportoló edzésbeli szintjétől függően a dowel vagy a barbell guggolásos ugrást javasoljuk. Egy kísérlet, három ugrás, majd értékeljétek az eredményt, és kezdjetek el súlyemelni.

A felkészültségi értékelés az emelés közben is elvégezhető. Ha egy sportoló a szokásos súlyával a megadott sebességnél tartósan alulteljesít, akkor valószínű, hogy fáradt, és ezt az emelés közben valós időben fel lehet mérni.

KÖVETKEZTETÉS

Az objektív adatkimenet egyik legnagyobb előnye, hogy milyen gyorsan és egyszerűen áttekinthetővé válik a sportolók napi teljesítményképessége. Az adatok időbeli nyomon követésével pontos képet kapunk a sportolók felkészültségéről és fáradtságáról, és ezeket az adatokat a pályán végzett edzéstervekkel összekapcsolva hatékonyan felhasználhatjuk a program összeállításához. Így megelőzhetjük a túlterhelést és a sérüléseket, és folyamatosan javíthatjuk a sportolók teljesítményét. Ez mind az edzőteremben, mind a pályán érvényes.

KÖVESS MINKET!

Gyakran nézz vissza hozzánk további sebességalapú edzésanyagok, tippek, trükkök és eszközökért! Ne felejts el követni minket a Twitteren, az Instagramon és a LinkedInen, valamint lájkolni minket a Facebookon! További tartalmakat pedig a YouTube-csatornánkon találsz !

További információk Perch rőlitt találhatók! A termékvideókat pedig itt tekintheti meg. Ügyfélszolgálati weboldalunkat pedig itt találja.

Vissza az alapokhoz? Ismerkedj meg a VBT és az erőnléti edzés eredetével!

FORRÁSOK:

1. Micklewright D, Gibson ASC, Gladwell V, Salman AA. „A fáradtságértékelő skála kidolgozása és érvényessége.” Sports Medicine. 2017. március.
2. Thorpe, R. T., Atkinson, G., Drust, B. és Gregson, W. (2017). A fáradtság állapotának nyomon követése élvonalbeli csapatsportolók körében: gyakorlati következmények. International Journal of Sports Physiology and Performance, 12, 27–34.
3. Taylor, J. L., Amann, M., Duchateau, J., Meeusen, R. és Rice, C. L. (2016). Az idegrendszer szerepe az izomfáradtságban: az agytól az izomig és vissza. Medicine and Science in Sports and Exercise.
4. Sánchez-Medina, L., & González-Badillo, J. J. (2011). A sebességcsökkenés mint az izom-idegrendszeri fáradtság mutatója az ellenállásos edzés során. Medicine and Science in Sports and Exercise, 43(9), 1725–1734.
5. Spiteri, T., Nimphius, S., Wolski, A. és Bird, S. (2013). A neuromuszkuláris fáradtság nyomon követése női kosárlabdázók edzés- és mérkőzés teljesítménye során. Journal of Australian Strength and Conditioning, 21(S2), 73–74.
6. Flanagan2, M. J. és D. E. P., valamint 1Hammarby. (2015). A sebességalapú erőnléti edzés kutatott alkalmazásai: Mladen. Journal of Australian Strength and Conditioning, 23(7), 58–69.
7. Thorpe, R. T., Atkinson, G., Drust, B. és Gregson, W. (2017). A fáradtság állapotának nyomon követése élvonalbeli csapatsportolók körében: gyakorlati következmények. International Journal of Sports Physiology and Performance, 12, 27–34.
8. Bourdon, P. C., Cardinale, M., Murray, A., Gastin, P., Kellmann, M., Varley, M. C., … Cable, N. T. (2017). A sportolók edzésterhelésének monitorozása: konszenzusos nyilatkozat A sportolók edzésterhelésének monitorozása: konszenzusos nyilatkozat. International Journal of Sports Physiology and Performance, 12(május), 161–170.
9. Taylor, K., Chapman, D., Cronin, J., Newton, M. és Gill, N. (2012). A fáradtság nyomon követése a csúcsszintű sportban: a jelenlegi tendenciákról szóló felmérés. J Aust Strength Cond, 20(1), 12–23

‍