A sebességalapú edzésről szóló kutatási áttekintés 2. rész
Miután az elmúlt néhány hónapban alaposan áttanulmányoztuk a sebességalapú edzéssel kapcsolatos kutatásokat, ezen a héten szeretnénk bemutatni nektek második kutatási áttekintésünket! Az alábbiakban bemutatott három cikk a sebességalapú edzéssel és az izomfáradtsággal foglalkozik. Reméljük, hogy ezek gondolkodási alapot nyújtanak számotokra, valamint új ötleteket és a bizonyítékokon alapuló következtetéseket. Az alábbiakban három friss kutatási cikket találnak, valamint a kutatók által feltárt célokat, módszereket és eredményeket. Ha bármilyen kérdésük van, jelezzék nekünk. Kezdjük is!
1. TANULMÁNY
Az idegrendszer szerepe az izomfáradtságban: az agytól az izomig és vissza
Taylor, Amann, Duchateau, Meeusen és Rice kutatók által végzett, a sebességalapú edzéssel kapcsolatos kutatási áttekintés keretében megvizsgálták az izom erőtermelő képességének fokozatos csökkenését edzés közben. A kutatók arra törekedtek, hogy megértsék az izomfáradtság kialakulásának okait és mechanizmusait, a motoros rendszer működésének zavarától kezdve az idegrendszeri változásokon át egészen az edzés közbeni teljesítőképesség csökkenéséig. Végül három fő következtetésre jutottak: 1 – A neuromuszkuláris pályán a fáradtság jele a motoros egységek aktivitásának lassulása vagy leállása, ami az erőtermelés csökkenését okozza. 2 – A motoros egységek aktivitásának ezek a változásai a motoros idegsejtekre gyakorolt különböző hatások eredményei, elsősorban az afferens bemenet (az agy felé tartó idegimpulzusok) és a szinaptikus bemenetek (a szinaptikus kapcsolódási pontokon dekódolt üzenetek, amelyek idegimpulzusokat eredményeznek). 3 – Az aggyal kölcsönhatásba lépő neurotranszmitterek a környezet, a hőmérséklet és a fáradtságérzet függvényében megváltoztathatják a teljesítményt. Ezek a következtetések együttesen arra a megállapításra vezették a kutatókat, hogy „a neuromuszkuláris, szenzoros és homeosztatikus rendszerekben bekövetkező változások mind hozzájárulhatnak a testmozgás során jelentkező fáradtsághoz”. Az agynak tehát ugyanolyan nagy szerepe van a testmozgás befejezésének eldöntésében, mint az izmoknak, mivel a jelek a testmozgás során gyorsan oda-vissza áramlanak a kettő között.
Taylor, J. L., Amann, M., Duchateau, J., Meeusen, R. és Rice, C. L. (2016). Az idegrendszer szerepe az izomfáradtságban: az agytól az izomig és vissza. Medicine and Science in Sports and Exercise.
2. TANULMÁNY
Négy súlyzógyakorlat átlagos koncentrikus sebességét befolyásoló tényezők különböző terhelések mellett
Velocity Based Training research performed by researchers Fahs, Blumkaitis, and Rossow set out to examine the differences of average concentric barbell velocities between 35% and 100% of a 1-repetition maximum (1RM) for four exercises: back squat, bench press, deadlift, and overhead press. They were primarily investigating how training age, frequency, limb length, height and relative strength are related to concentric mean velocities. A total of 51 resistance-trained men (18 women; 33 men) participated and completed two separate testing sessions where the velocities of each of the four exercise was measured during a 1RM testing protocol. Results were that concentric mean velocity was significantly different among the four lifts at all relative loads between 35% and 100% (p<0.05) with the exception of 55% (p = 0.112). Researchers concluded that load-velocity profiles are different for each exercise and that primarily relative strength level and height played important roles in determining the concentric mean velocity for the various lifts. As a result, researchers suggested the velocity zones should be individualized for exercises and for athletes.
Fahs, C. A., Blumkaitis, J. C. és Rossow, L. M. (2019). Négy súlyzógyakorlat átlagos koncentrikus sebességét befolyásoló tényezők különböző terhelések mellett. Journal of Strength and Conditioning Research.
3. TANULMÁNY
A sebességalapú edzéssel kapcsolatos szempontok: a „lehetőség szerint a leggyorsabban” mozogj utasítás kevésbé hatékony, mint egy meghatározott célsebesség
Velocity Based Training research performed by researchers Hirsch and Frost investigated the difference in instructing athletes to move at a target velocity vs. “as fast as possible” during a free-weight bench press. Thirteen male powerlifters were recruited and completed two separate testing sessions, the order of which was randomized and separated by 3-7 days. Participants underwent a warmup, a 1RM test, and 4 sub-maximal “velocity” sets of 5 reps at 45% 1RM, and another RM test. The target velocity for the velocity session was 1.0m/s. The “as fast as possible” group still had their velocities recorded, but not reported to them during the session. The target velocity sessions produced a significantly higher mean velocity than the “as fast as possible” (p<0.001). Researchers therefore concluded that giving athletes a target number to aim for is more effective than instructing them to move the barbell as fast as possible.
Hirsch, S. M. és Frost, D. M. (2019). A sebességalapú edzés szempontjai. Journal of Strength and Conditioning Research, (július).
EGYÉB ÉRDEKES BEJEGYZÉSEK!
Szeretnél többet megtudni a VBT alapjairól? Nézd meg PerchVBT-szótárát!
Érdekel, hogy a különböző célcsoportok hogyan tudják kihasználni a VBT-t? Nézd meg a „VBT különleges célcsoportok számára” című sorozatunkat!
KÖVESS MINKET!
Gyakran nézz vissza hozzánk, hogy ne maradj le a sebességalapú edzéssel kapcsolatos új tartalmakról, tippekről, trükkökről és eszközökről. Ne felejts el követni minket a Twitteren, az Instagramon és a LinkedInen, valamint lájkolni minket a Facebookon.
További információk Perch rőlitt találhatók! A termékvideókat pedig itt tekintheti meg. Ügyfélszolgálati weboldalunkat pedig itt találja.
Vissza az alapokhoz? Ismerkedj meg a VBT és az erőnléti edzés eredetével!