Átmenet a főiskoláról a profik közé: 3 kritikus tanulság a szakemberek számára
Sok edző, videokoordinátor és erőnléti és kondicionáló szakember a pályafutása során a főiskolai szerepkörből átkerül a professzionális sportkörnyezetbe. Elméletileg ez az átmenet egyszerűnek tűnik, de sok gyakorlót meglepnek a két különböző teljesítményszint közötti apró különbségek és árnyalatok.
Annak érdekében, hogy a főiskolai szakemberek felkészültebbek legyenek a profi sportkörnyezetben való jövőbeli karrierre, megkértük Alex Caldert, a Houston Dynamo sporttudományi vezetőjét, hogy részletezze tapasztalatait és tanulságait a Louisville-i Egyetemről a profi labdarúgásba való átmenet során.
Íme három kulcsfontosságú tanulság, amelyeket Calder részletesen ismertetett a "Dinamikus és személyzeti integráció" című előadásában: A főiskolai és a profi beállítások közötti különbség". Előadását alább tekintheti meg.
3 kritikus tanulság a szakemberek számára
#1 Többcsapatos vs. egycsapatos
"Az NCAA-szinten nem jellemző, hogy a szakemberek egyetlen csapattal dolgozzanak... Korábban megfigyeltem és voltam olyan környezetben, ahol egy S&C edző 18 különböző csapattal foglalkozott" - mondta Calder.
Ez a több csapatra kiterjedő felelősség sok főiskolai edző számára más kihívást jelent, mint a profi környezetben tapasztaltak.
"A jelenlegi tapasztalataim [a Houston Dynamónál] egyetlen csapattal dolgozom, ahol sokkal inkább a részletekre koncentrálunk, mint korábban a Louisville-nél... ebben a tekintetben nincs jó vagy rossz, de azáltal, hogy csak egy csapattal dolgozol, lehetőséged van mélyebben belemerülni a teljesítmény előtti és utáni fejlesztésekbe" - mondta Calder.
A több csapat és egy csapat közötti dinamikai különbségek mellett Calder azt is elmagyarázta, hogy egy egyetemi kampuszon az egyes csapatok létesítményei különböző épületegyüttesek között oszlanak el: "Ez ellentétben áll azzal, ami egy profi csapatnál megszokott, ahol minden erőforrás egyetlen, bár nagy épületben található".
A több csapat és így a különböző létesítmények és épületek "nagyobb potenciállal járnak a részlegek közötti silók kialakulására. Ezek a silók megnehezítik egy egységes cél, esetleg egy nemzeti bajnoki cím vagy bajnoki cím elérését" - mondta Calder.
"A pro-környezetben mindenki filozófiája az, hogy mindent megtesz a győzelemért, és ezt a kollektív felelősségérzetet sokkal könnyebb beoltani és fenntartani, ha a csapatok egy épületben vannak... ráadásul mindannyian ugyanazokat a folyamatokat és technológiát használjuk az első csapattól kezdve egészen a Houston Dynamo fejlesztőcsapatáig.".
Az, hogy minden erőforrás egy létesítményben van, intenzív környezetet jelenthet a korábban elszigetelten dolgozó kollégák számára. Időnként ez azt jelenti, hogy "nehéz lehet kiszabadulni az eredményalapú ipar intenzitásából, ami egy profi beállítással jár" - mondta Calder.
E kihívás leküzdése érdekében Calder azt javasolta, hogy azok, akik átkerülnek egy profi csapatba, hagyjanak maguknak időt arra, hogy "kikapcsolódjanak a szerepükön kívül és/vagy elfogadják az intenzitást, és motivációként használják azt arra, hogy a saját mindenkori teljesítményüket előrevigyék, ami a csapat munkájának javára válik".
#2 Miért van szükség dinamikus vezetési stílusra
Az alábbi táblázat részletezi a főiskolai és a profi szinten sportolók közötti különbségeket:
Változók | Főiskola | Pro |
Kor | 18-22 | 17-36 |
Képzési kor | Minimális | Vegyes |
Szezon hossza | 4 hónap | 9 hónap |
Ösztönző | Fejlesztés | $$$ |
Időbeli elkötelezettség | Iskoláztatással vegyesen | Teljes munkaidőben |
"A profi szinten rengeteg tapasztalattal rendelkező játékos van, és a koruk is nagyon különböző. A főiskolán ez nem így van, így a vezetési stílusodat ennek megfelelően kell alakítanod" - mondta Calder.
"Volt szerencsém néhány nagyon tapasztalt játékossal együtt dolgozni itt Houstonban és Orlandóban... egyszer például egy korábbi Manchester United-játékossal dolgoztam együtt, aki nagyban hozzájárult a képzésükhöz és a fejlődésükhöz. Az ő inputjuk és a mi dinamikánk jól működött, hogy a legtöbbet hozzuk ki a játékosból, de egy főiskolai sportolónak ilyen szintű inputot adni nem lenne tisztességes, tekintve a képzési korát és az iskolai tanulmányaihoz kapcsolódó időbeli elkötelezettségét." - mondta.
Calder azzal folytatta, hogy a szakembereknek meg kellene tanulniuk, hogyan vezessenek együttműködőbb vezetői stílust a profi szinten, a kollégiumi környezetben gyakran tapasztalható előíró stílus helyett. A négy gyakori stílus keveréke ajánlott:
- Tranzakciós - Gyakran van szükség tranzakcióra, ami jelzi a belső motivációs elemet ebben a stílusban.
- Transzformációs - A vezető a közvetlen önérdekén túlmutatóan dolgozik, hogy egy gyakran külsőleg motiváló víziót hozzon létre.
- Autoritárius - Diktálja a célokat, és a beosztottak bevonása nélkül irányítja és ellenőrzi az összes tevékenységet.
- Demokratikus - A csoport tagjai részt vesznek a döntéshozatalban.
#3 Specialista vs generalista
A kollégiumi környezetben több csapatban végzett munkához némiképp kapcsolódik, hogy a szakemberek gyakran általánosabbak a szerepükben, mint a profi sportok erősen specializált jellegében.
"A generalisták több feladatot vállalnak, hidat képeznek a különböző részlegek között, és nagyfokú készségátadhatóságot mutatnak. Hasonlítsuk ezt össze a specialistákkal, akik részletes folyamatot követnek, megszállott finomhangolással és minimális hibalehetőséggel" - mondta Calder.
A sporttudományok vezetője számos szakemberrel dolgozik szorosan együtt - lásd alább:

"A főiskolai környezetben vannak szakemberek, de egy profi csapatnál ez mélyebb szintre kerül. Meg kell bíznod ezekben a szakemberekben, hogy hatékony munkát végezzenek, és integráld a te munkádat az övékkel együtt, hogy biztosítsd, hogy maximálisan kihasználod azt az értéket, amit egy specialista [egy generalistához képest] nyújtani tud" - mondta Calder.
Nehéz lehet az átmenet az általános munkakörből a speciális munkakörbe. Ha azonban elmélyül az adott szakterületen (kutatás és fejlesztés, mentorálás és gyakorlati tapasztalatszerzés), hatékony átmenetet lehet megvalósítani.
További olvasnivalók
Ha többet szeretne megtudni a főiskoláról a profik közé való átmenetről, olvassa el Calder saját könyvét: Peak Performance for Soccer.
A világ több mint 40, az élvonalbeli labdarúgásban dolgozó vezető szakembere 6 kontinensen osztja meg egymással a környezetre vonatkozó fejlett ismereteit, valamint a játék és a játékosok tudományos ismereteit. Ez a könyv ezeket a tulajdonságokat bonyolult szinten tárja fel az elit labdarúgásban dolgozó legjobb teljesítményedzők közös tapasztalatain keresztül. A könyv tartalma az elit szinten alkalmazott gyakorlati és bizonyítékokon alapuló koncepciókból származik.
Ez az átfogó tankönyv, amely feltárja az edzői stratégiákat, valamint az elit labdarúgás aktuális kérdéseit, bemutatja, hogy mi kell ahhoz, hogy teljesítményedzőként a legmagasabb szinten boldoguljon az ember. A labdarúgás iparági vezetőivel együttműködve a fejezetek számtalan témával foglalkoznak, mint például:
- A többszörös szerepek és felelősségek;
- Ifjúsági fejlesztés;
- Erő- és kondicionáló alkalmazás;
- Táplálkozási és helyreállítási stratégiák;
- A fittség és a fáradtság nyomon követése és ellenőrzése;
- Hatékony kommunikációs módszerek és a személyzet összetartása;
- Visszatérés a játékhoz és sérülésmegelőzési stratégiák
A Peak Performance for Soccer (Csúcsteljesítmény a labdarúgásban) alapvető olvasmány minden edző és szakember számára, aki a labdarúgással foglalkozik, bármilyen szinten.
Kinek szól? Minden szakembernek, aki az élvonalbeli labdarúgásban szeretne dolgozni, vagy aki jelenleg az élvonalbeli labdarúgásban dolgozik.
Hol lehet megvásárolni? A könyv a Routledge kiadónál lesz kapható 2022 vége felé. Jelenleg a feldolgozás fázisában van.
Mit mondtak róla az emberek?
"A Peak Performance for Soccer nagyszerű betekintést nyújt a profi futball valódi környezetébe."
Jordan Milsom, az Aston Villa FC fitnesz- és kondicionáló vezetője
"Alex és Ádám nagyszerű munkát végeztek, és az elit futballkörnyezet minden aspektusát lefedték. Ez egy kötelező olvasmány."
DaMarcus Beasley, korábbi profi labdarúgó a Manchester City, Rangers, PSV csapataiban. 4 alkalommal szerepelt világbajnokságon (2002, 2006, 2010, 2014).
"A Peak Performance for Soccer kiváló munkát végez, és részletes betekintést nyújt az olvasóknak az edzői stábbal való munkához, hogy javítsák az edzéseket - ez egy alapvető olvasmány mindenkinek, aki a labdarúgásban dolgozik."
Patrick Kisnorbo, vezetőedző, Melbourne City FC