A tesztmérkőzések ideje: az ausztráliai legnagyobb tesztmérkőzés-év mögött álló technológia

---

Dean McNamara és Ross Herridge, a Cricket Australia fizikai teljesítményért felelős részlegétől.

Főbb tanulságok:

• Példátlan menetrend: Az ausztrál férfi tesztválogatott hatalmas kihívással szembesül, hiszen 2026 augusztusa és 2027 augusztusa közötti 13 hónapos időszakban akár 21 tesztmérkőzést is le kell játszania. Ez az intenzív menetrend a korábban két évre szóló terhelést alig több mint egy évre sűríti össze.

• Hatalmas terhelés a gyorsdobók számára: Az előrejelzések szerint a gyorsdobók a következő szezonban több mint 16 000 labdát fognak eldobni. Ahhoz, hogy megbirkózzanak ezzel a rendkívüli fizikai igénybevétellel, a csapatnak támaszkodnia kell a hazai gyorsdobók széles keretére, és az allroundereket is érdemi dobási szakaszokra kell bevetnie, nem csupán szimbolikus overs-ekre.

• Adatvezérelt menedzsment: Az edzői és támogató stáb nagy mértékben támaszkodik a sporttudományi technológiákra – például a Catapult hordható eszközökre és a TeamWorks sportoló-menedzsment rendszerre – a fizikai kimerültség nyomon követése érdekében. Ez a technológia olyan mutatókat követ nyomon, mint a felgyorsulási sebesség és a pillanatnyi player load, lehetővé téve a stáb számára, hogy megalapozott, valós idejű döntéseket hozzon a sportolók edzésével, rotációjával és kiválasztásával kapcsolatban.

---

Húsz tesztmérkőzés. A cél: négyszáz wicket. Olyan számok, amelyekre egy 24 hónapos időszak alatt számíthatnánk. A különbség ezúttal az, hogy mindez 13 hónap alatt történik meg.

Ez az a kihívás, amely 2026 augusztusától 2027 augusztusáig az ausztrál férfi tesztkrikett-válogatott előtt áll: húsz tesztmérkőzés, plusz egy huszonegyedik, ha bejutunk a Tesztkrikett-világbajnokság döntőjébe. Mindezt alig több mint egy év alatt. Ez olyan lenne, mintha az AFL-döntőt lejátszanák, és a következő szezon már a következő héten kezdődne.

Ez erőforrás- és létszámcsökkenéssel járó kihívás lesz, különösen a gyorsdobók csoportja számára. Ennek kezelése érdekében az edzőknek, a támogató személyzetnek és a játékosoknak számos lehetőségük van arra, hogy támogatást nyújtsanak, útmutatást adjanak, és reagáljanak az év folyamán felmerülő akadályokra. Rendelkezünk egy éles eszű, előrelátó edzői stábbal, magasan képzett támogató személyzettel, valamint egy adatelemzési és statisztikai részleggel, amelyek mindezt alátámasztják.

A kihívás leküzdésének első lépése annak tisztázása, hogy valójában mire készülünk. A legnyilvánvalóbb és egyben legigényesebb feladat az, hogy hogyan irányítsuk és vezessük a gyorsdobóink csoportját azon a – a versenymérleg szempontjából – legfárasztóbb 12 hónap során, amelyet a legtöbbjük pályafutása során a tesztkrikettben átélni fog.

Az elmúlt tíz naptári évben Ausztrália 96 tesztmérkőzést játszott, ami évi 9,6-os átlagot jelent.

A munkaterhelés előrejelzése

Először is meg kell becsülnünk, hogy milyen terhelés várható a gyors dobóinkra. A különböző pályákon elért korábbi eredmények, valamint az edzők észrevételei és útmutatásai alapján sikerült elkészítenünk egy becslést arról, hogy az év során várhatóan milyen terhelés hárul majd a gyors dobókra.

Az út két tesztmérkőzéssel kezdődik Ausztrália északi részén Banglades ellen, majd röviddel ezután három tesztmérkőzés következik Dél-Afrikában a jelenlegi Tesztbajnokság-bajnokok ellen. Visszatérünk az ausztrál nyárra négy tesztmérkőzéssel az erős új-zélandi válogatott ellen, majd azonnal továbbutazunk öt tesztmérkőzésre Indiába. Onnan hazatérünk egy egyszeri, rózsaszín labdás tesztmérkőzésre Anglia ellen a MCG-ben – a 150. évfordulós tesztmérkőzésre –, majd a Tesztbajnokság döntőjére az Ovalban. Mindez az Ashes-sorozat idegenbeli szakaszához vezet: öt tesztmérkőzésre Angliában.

A dobások száma csak egy része a teljes képnek. Minden tesztmeccshez egy alapvető futási terhelés is társul: a pályán megtett méterek, a nagy sebességgel megtett méterek, a sprintek, a gyorsulások és a lassulások – mindezt a Catapult rögzíti. Három élvonalbeli gyorsdobónk tesztmeccs-pályafutása során gyűjtött adatai jól mutatják, milyen nagy különbség lehet a terhelés mértéke egy átlagos és egy csúcsteljesítményt igénylő mérkőzés között.

A 20–21. tesztmérkőzés során felhalmozódott futási terhelés több százezer méterre fog rúgni. A nem kiválasztott játékosok számára kidolgozott, személyre szabott edzésprogramok, valamint a pályára lépő játékosok mérkőzések közötti terhelésének megfelelő kezelése elengedhetetlen ahhoz, hogy a gyors dobó készen álljon a teljesítményre.

A versenyben tapasztalható nyomás valódi, és érdemes ezt a helyes perspektívába helyezni.

Alig több mint 16 000 gyorsdobás, egy 20–21 tesztmeccsből álló, 13 hónapos időszak alatt. Ez az a mennyiség, amelyet korábban általában két évnyi tesztkrikett-szezonra osztottak el.

És őszintén szólva: még soha egyetlen ausztrál gyorsdobó-csapat sem ért el ilyet. Ez valóban ismeretlen terület. Húsz tesztmeccs, négyszáz wicket, a Tesztbajnokság és az Ashes. A cél továbbra is a győzelem, nem csupán a továbbjutás.

Ez egy merész állítás. De nem lehet csupán vak hit kérdése. Ez a coaching, a sporttudomány és a technológia metszéspontjában végzett rengeteg munka eredménye.

Hol alkalmazható ez a technológia?

A krikett egy eseményalapú sportág. Minden a labda eldobása után történik. Az ütő a dobásra reagál, a védők az ütőre reagálnak, és minden ezt követő esemény – a fogás, a kiütés, a hibás védekezés, a wicket – ugyanarra az első cselekvésre vezethető vissza: arra, hogy a dobó eldobja a labdát.

Éppen ezért a gyors dobás mozgásának hátterében álló technológia a labda felismerésével kezdődik.

A Catapult több mint egy évtizede az ausztrál krikett sporttudományi technológiai partnereinek egyike. Viselhető eszközeik nem csupán GPS-nyomkövetők. Mindegyikben giroszkópok, magnetométerek és gyorsulásmérők találhatók, amelyek mindegyike különböző paramétereket mér. Együttesen lehetővé teszik számunkra az események azonosítását. Jelen esetben azt, hogy eldobták a labdát.

A labdák automatikus felismerése önmagában is igazi előrelépés. Már elmúltak azok az idők, amikor a sportolókra kellett hagyatkozni, hogy megszámolják és maguk jelentsék, hány labdát dobtak el az edzésen. Ezt most a készülék végzi el automatikusan és objektíven, ami jelentős hatással van az edzésgyakorlatra.

Amint a labda eldobását észleljük, intenzitási mutatókat rendelhetünk hozzá. A lendületvétel távolsága. A lendületvétel sebessége: átlag, maximális érték, valamint az eldobás pillanatában mért sebesség. Az azonnali „ player load ” értékek. Mindezek, a giroszkóppal mért dőlés-, forgás- és emelkedési szögekkel együtt, segítenek abban, hogy idővel kialakítsuk sportolóink egyéni bowling-mozgásmintáját.

A bowlingozóknak be kell tartaniuk a szabályos dobás szigorú előírásait. De ezeken a szabályokon belül minden bowlingozónak megvan a maga finom, mégis egyedi stílusa: a saját „bowling-ujjlenyomata”. Ez az ujjlenyomat azt jelenti, hogy a gyors dobások intenzitását egyénileg kell vizsgálni. A relatív intenzitási pontszámok (azaz hogy egy játékos edzése hogyan viszonyul a saját alapértékéhez) sokkal gazdagabb információt nyújtanak, mint az abszolút számok. Ha egy edzést egy jelentős mérkőzéssel hasonlítunk össze, akkor kategorizálhatjuk az egyes játékosok által egy adott napon ténylegesen végzett teljesítmény intenzitását.

Mindez a Catapult rendszeren keresztül zajlik, és ez az első lépés a gyors dobóink teljesítményének nyomon követésében.

A beszélgetés alapján alakul ki a terv

Mindehhez továbbra is szükség van egy edzői és támogató személyzetből álló csoportra, amely összefogja az adatokat, kontextusba helyezi őket, emberi elemet ad hozzájuk, és végül alkalmazza azokat. A legfontosabb azonban, hogy a sportoló zárja le a kört.

Amikor egy bowlingedző és a támogató stáb leül, hogy megtervezze egy-egy gyors dobó edzésprogramját, összesítjük ezeket az adatokat, figyelembe vesszük a személyes körülményeket, a mérkőzés és a stratégia követelményeit, majd közösen összeállítjuk az adott dobó edzésprogramját. De ahogy a mondás tartja: mindenkinek van terve, amíg pofont nem kap – és nekünk sem kétségünk afelől, hogy pofont fogunk kapni. A magas szintű edzői munka, a hatékony menedzsment és az a képességünk, hogy támaszkodjunk a sporttudományi gyakorlatokra, a legjobb helyzetbe hoz minket ahhoz, hogy reagáljunk és rugalmasak maradjunk.

A válogatási folyamat ugyanaz. Mivel húsz tesztmérkőzést kell lebonyolítani, valószínűtlen, hogy egy hat- vagy hétfős gyorsdobócsoport mindegyiken pályára lépjen. A csapat összetétele és a gyorsdobók mélysége kulcsfontosságú szempontok. A tervnek mélységre van szüksége, és a terhelést intelligensen kell elosztania. Azok az allrounderek, akik érdemi dobási váltásokat vállalnak (nem csak szimbolikus overs-eket), az egyik eszköz, amelyre a terv támaszkodik a kulcsfontosságú gyorsdobók kezelése során. Elengedhetetlen az erős ausztrál hazai bajnokság és a kiváló minőségű gyorsdobókból álló válogatási keret. Az ausztrál krikett egészében a Performance Services szervezetét úgy alakították ki, hogy szem előtt tartsa a játékosok mozgását, a kommunikációt és az együttműködést. Ez a struktúra hozzáférést biztosít számunkra a gyorsdobók mélységéhez és más pozíciókhoz is az ausztrál krikett rendszer egészében.

Ha a korábbi versenyeinken elért gyorsdobás-teljesítményeinket vesszük alapul annak a felső határának, amit egy gyorsdobó elérhet, akkor arra számítunk, hogy ezt a határt az indiai tesztmérkőzés-sorozat során valahol elérjük. Onnantól még vár ránk a MCG-n rendezendő tesztmérkőzés, a WTC-döntő és az Ashes-sorozat. Meg kell találnunk a módját, hogy a négyzet alakú csapszeget beilleszthessük a kerek lyukba.

A tesztkrikettben a mérkőzések közötti terhelés nagyfokú változékonysággal jár. Fontos, hogy hogyan reagálunk és hogyan készülünk fel a következő mérkőzésre. Az adatokból megtudhatjuk, mikor haladunk a terv szerint és mikor nem, valamint azt is, hogy egy-egy játékos képes-e megbirkózni a követelményekkel, és ez lehetővé teszi számunkra, hogy valós időben változtassunk a stratégián. Ez egy objektív, érzelmektől mentes információ, amely alátámasztja a sportoló, az edző és a támogató stáb közötti párbeszédet.

A döntéseket továbbra is a teremben jelen lévők hozzák: a játékosok, az edzők, a támogató személyzet, az elemzőcsapat és a vezetőség. A krikettben pedig egy kis szerencse sosem árt.

Egy kicsit másfajta év

A következő tizenhárom hónapban Ausztrália gyorsdobóitól többet fog követelni a sportág, mint bármelyik hasonló időszakban eddig. Ugyanez vonatkozik a körülöttük lévő emberekre is.

A mérkőzések irányítása, a csapatösszeállítás, a világszínvonalú krikettjátékosok és az előrelátó edzői munka mind-mind fontos szerepet játszanak. Az olyan technológiák, mint a Catapult, meghatározó szerepet töltenek be ezeknek a döntéseknek a meghozatalában. Valós képet adnak arról, hogy mit várunk el a dobóinktól, és mit tudnak ők biztonságosan nyújtani.

Ez az adatokon alapuló megközelítés nem ér véget az Angliában rendezett utolsó tesztmérkőzéssel. Tervezési horizontunk már a 2027-es ODI-világbajnokságon is túlnyúlik, és ugyanazok az eszközök, amelyek segítenek a szezon megtervezésében, egy-egy edzés során is segítenek a helyes döntés meghozatalában. A hosszú távú tervezés és a rövid távú rugalmasság ugyanabból a forrásból származik: a megbízható adatokból, amelyeket a sportot jól ismerő szakemberek alkalmaznak.

Innen pedig visszatérünk az emberekhez, akiket az erős vezetés, a közös célok és egy világszínvonalú sportolókból álló csapat tart össze.